A Maslow-piramis elárulja, hogy mit miért csinálunk, hogy miért tudunk valamiért küzdeni, míg más egyáltalán nem motivál.

Abraham Maslow pszichológus az emberi szükségleteket vizsgálta. Rávilágított arra, hogy a sokféle szükségletek nem egyenrangúak, hanem különböznek egymástól erősségükben, illetve abban, hogy mennyire igényelnek azonnali cselekvést, közvetlen kielégítést.

Maslow az 1950-es években megalkotta az emberi szükségletek hierarchiáját, azaz Maslow-piramist, ami eredetileg ötlépcsős volt, majd 1986-ban másik két lépcsőt is hozzátett.

A biológiai szükségletektől az önmegvalósításig

A piramis alján a létfenntartáshoz és a túléléshez kapcsolódó alapszükségletek helyezkednek el. Ezek a szükségletek primitívek, sürgetőbbek, erőszakosabbak és megegyeznek az állatéval.

Az első szinten vannak a fiziológiai szükségletek, mint a lélegzés (oxigén igény), vízigény, evés, anyagcsere, alvás, szexualitás.

A második szinten a biztonság és védettség szükséglet foglal helyet, vagyis, hogy legyen valamilyen menedékünk, ami védelmet nyújt az időjárás viszontagságaival és a támadásokkal (ősember esetén a ragadozókkal) szemben.

Ha mindezek teljesültek, akkor a szükségletek kezdenek szociális színezetet ölteni.

A harmadik szinten a szeretet és a valahová tartozás szükséglete áll. Vagyis kell egy közösség, barát vagy család, ahol megtapasztaljuk a bajtársiasságot, a gyengédséget és az elfogadást.

A negyedik szinten az elismerés és megbecsülés iránti szükséglet található. Miután valamennyire szeretve érezzük magunkat, egyre fontosabbá válik, hogy elismerjenek és értékeljenek minket. Ide tartozik az önértékelés is, azaz saját magunk elismerése, az önbecsülés.

Az ötödik szint a kognitív szükségletek helye: a tudás, a megértés és a megismerés, azaz a tanulás utáni motiváció.

A hatodik szint az esztétikai szükségleteké, vagyis a szépség, a rend és a harmónia utáni vágyé.

A piramis csúcsán az önmegvalósítás szükséglete áll, vagyis, hogy kibontakoztassuk képességeinket, tehetségünket, hogy önmagunkat képességeink végső határáig kiterjesszük, és azzá váljunk, amit képességeink lehetővé tesznek.

Lépésről-lépésre

Maslow elképzelése szerint a magasabb rendű szükségletek csak akkor kerülhetnek sorra, ha az alacsonyabb szükségleteket már részben kielégítettük.

Ha nem elégítjük ki a primitív, alapszükségleteket, akkor azok olyan kényszerítő erővel hatnak, hogy elvonják figyelmünket a felsőbb szükségletektől.

A piramis alján lévő szükségletek (1-4. szint) hiánypótlók, mert kielégítésükkel kellemetlen állapottól szabadulunk meg, csökken a feszültség, míg a magasabb szükségletek (5-7. szint) növekedésalapúak, mert növelik a belső feszültséget, és a bennünk lévő lehetőségek kiaknázására ösztönöznek.

Természetesen előfordul, hogy egyszerre több szükséglet motiválja az embert, vagy hogy az elsődleges szükségletek a magasabb miatt háttérbe kerülnek, de alapvetően valóban így működik az emberi lélek.